A Vénusz-körülményeket nem lehet életviszonyoknak megfelelőnek tekinteni körülbelül 460 fok hőmérsékleten és a légköri hőmérséklettől 90-szer magasabb nyomáson. évekkel ezelőtt ezen a bolygón meglehetősen kellemes éghajlat volt, amely alkalmas volt az élet létezésére.
A jelenlegi Vénusz egy példa arra, hogy a bolygó átalakulhat a globális éghajlatváltozás eredményeként. Ennek az égitestnek a léghéja lenyűgöző nyomással rendelkezik, 90-szer magasabb, mint a föld. A bolygó levegőjében a szén-dioxid 97% -a (a Földön csak 0,04%). A felületi hőmérséklet olyan magas, hogy megolvadhat az ólom. Természetesen ilyen körülmények között sem a legcsekélyebb utalás a folyékony víz létezésére és az életre.
Vannak olyan hipotézisek is, amelyek megerősítik, hogy az élet létezhet a velencei légkör felső rétegeiben. Itt a légkör kevésbé sűrű, hőmérséklete megközelíti a Földet. Nincs azonban bizonyíték arra, hogy a Vénusz ezen régiójában mikroorganizmusok formájában élet létezhet.
A csillagászati kutatások jelenlegi adatai azt mutatják, hogy még a 0,7 milliárd évvel ezelõtt a Vénusz víz folyékony formában is létezhet. Sőt, volt egy óceán víz.
A bolygó múltjának modelljét Michael Wei és Anthony Del Genio csillagászok készítették újra, akik a NASA Goddard Űrkutató Intézetében dolgoztak.A kutatási adatok a svájci Genfben, az EPSC-DP konferencián váltak ismertté.
Az elmélet szerzői 4,2 milliárd és 715 millió évvel ezelőtt a velencei éghajlat modelljét vizsgálták. Minden esetben feltételezték, hogy a bolygó egy vízzel teli óceán. A matematikai modell eredményei azt mutatták, hogy a Vénusz hőmérséklete folyamatosan ingadozhat 20-50 fok között. Sokkal melegebb, mint a jelenlegi Föld, de mégis kedvező az élet fenntartására.
Több mint 4 milliárd évvel ezelőtt a szénhidrát-dioxidot kémiailag kötötték a szilikátokhoz. A légkör nem volt annyira sűrű, nagy mennyiségű nitrogént tartalmazott. Kb. 3 milliárd év alatt az élet potenciálisan kialakulhatott ezen a bolygón.
Körülbelül 715 milliárd évvel ezelőtt a szén-dioxid erőteljesen szabadult fel, amely felborította a törékeny egyensúlyt a velencei légkörben. Az üvegházhatás intenzíven fejlődött benne. Ezért a bolygó erős hevítése és a levegőhéj hihetetlen tömörítése.
Hasonló jelenségek is előfordultak bolygónkon. Az egyik kitörés az úgynevezett permi kihaltáshoz vezetett, amely körülbelül 250 millióval történt. A Föld légköre képes volt helyreállni, mivel az a Naptól nem olyan sok hőt kap, mint a Vénusz. De a második bolygó ezt nem tudta túlélni. A gyors melegítés ahhoz a tényhez vezet, hogy a Vénusz felszíne jelenleg a Naprendszer egyik legforróbb része.