A Vénust a Föld nővérenek hívták. A Vénusz a Föld karikatúra példánya.
Érdekes tény: A Vénusz légköre nagyon agresszív, elképzelhetetlenül magas a felszíni hőmérséklet és mérgező felhők az égen.
A vénusz légköre
A Vénusz sűrű légköre, amely főleg szén-dioxidból áll, nehéz takaróval borítja a bolygót. Ha a Vénusz felszínén lenne, annak légköri oszlopa 85 kilogramm erővel 1 négyzetcentiméterre nyomja meg. A Földön a légköri nyomás 85-szer alacsonyabb. A Vénusz atmoszférájából magasságból dobott érme lassan esik le, mintha egy vízrétegben lenne.
A Vénusz felszínén járni ugyanolyan nehéz, mint a Föld óceánjának alján járni. Ha a szél hirtelen megemelkedik a Vénuszból, akkor elviszi magát, mint egy tengeri hullám, ami egy orrát hordoz.
A Vénusz légköre 96% szén-dioxid. Ez üvegházhatást idéz elő a felületén. A nap melegíti a bolygó felületét, de a keletkező hő nem szóródhat az űrben, mivel azt egy szén-dioxid-réteg tükrözi. Ezért a Vénusz felületének hőmérséklete, mint egy kemencében, körülbelül 480 Celsius fok. A Vénusz felhőit nem szabad visszahívni.
Ezek a piszkos fehér és sárga klubok elsősorban kénsav füstökből és rothadt tojások bűzéből állnak. A felhőkben zajló kémiai reakciók során savak képződnek, amelyekben az ólom, a cink és a gyémánt feloldódik.A Vénust az ilyen felhők sok rétege teljesen lefedi. A földlakók évekig csak kitalálni tudták, mi van a bolygó felhőtakarója alatt - a szomszéd.
A vénusz felülete
Mint általában, fantasztizálva, a képzeletünkbe rajzol nekünk ismerős festményeket. A Vénusz tudományos fantasztikája hasonlította a Földet. Úgy véltek, hogy ha felhőkhöz borítják, akkor az egész felületét biztosan mocsarak borítják. Az emberek naivan úgy gondolták, hogy az éghajlatnak nagyon esősnek kell lennie. Nos, folyamatos örök felhők!
Kiderült, hogy a valóság teljesen különbözik a fantáziától. A 60-as évek végén és a 70-es évek elején a szovjet tudósok több űrhajót küldtek a Vénusz sorozatból a Vénuszba. Kiderült, hogy a Vénusz tája folytonos, sziklás sivatagokban, sőt, teljesen vízmentes. A Vénusz felszínén több ezer vulkán van pontozva. Természetesen ilyen hőmérsékleten a felszínről származó víz egyszerűen forrni kezd.
1990-ben az amerikaiak Magellan radarral felszerelt űrhajót küldtek a Vénuszba a Vénusz felületének részletesebb tanulmányozására. A feladat a következő volt: be kell hatolni a tekintetbe, még a helymeghatározóval is, a Vénusz felhőfedésén keresztül. Így történt. A hajó rádiójelet küldött a Vénuszra. A rádióhullámok áthatoltak a felhőkön és ütköztek a Vénusz felületével. A hullámok egy részét a felület elnyeli, részét visszaverődik, és a lokátor képernyője veszi. Így összeállították a Vénusz felületének térképét.
Volt néhány meglepetés a tanulmány során.A Vénusz felületét több ezer vulkán borította. A Velencei Egyenlítőtől délre, a műholdas felfedezte a több mint 2,5 kilométer magas fennsíkot.
Érdekes tény:A Vénusz felületén a hőmérséklet eléri a 480 Celsius fokot.
A fennsík fagyasztott vulkáni lávából áll. A tudósok úgy vélik, hogy a forró éghajlat miatt a Vénusz vulkáni láva lassabban lehűl és megszilárdul, mint a Földön. Ezért a Vénuszon található vulkáni hegyek nagyobb magasságot érnek el, mint a Földön. A műholdas adatok szerint a forró láva folyói több millió évig áramlottak a Vénusz felszínén. Az egyik hosszú csatorna, amelyet láva evett a velencei talajban, 1000 km hosszú.
Földi körülmények között a víz és a szél gyorsan erózióval, újból kialakuló geológiai képződményekkel rendelkezik, tehát az ősi vulkánok működésének eredményei nem láthatók a Földön. A Vénusz megadta nekünk ezt a lehetőséget, ahol a vulkáni tevékenység nyomait évszázadok óta megőrzik, és láthatjuk, hogy a vulkánok hogyan változtatják meg a bolygó felületét.