A világon mintegy másfél ezer teafajta van, amelyeket nemcsak tulajdonságai, hanem a csomagolás módja is elválaszt. De miért történik ez?
Tea története
Korunk első századában az emberek szárított gyógynövényeket forrásban lévő vízben áztattak, és az így kapott húslevest gyógyszerként adták a betegeknek. Egyes növények gyógyító tulajdonságait kísérletileg meghatározták, majd az akkori gyógyászatban aktívan alkalmazzák őket.
Az ötödik századig a teát csak gyógyászati célokra szokták használni, ám Kínában, amikor megalapították a Tang birodalmat, a gyógynövények főzetét rendszeres italként kezdték inni. Egy ilyen újítás gyorsan elterjedt az egész világon, és divatossá vált. A nyolcadik századra a tea általános házi italává vált, és az emberek gyógynövényekkel kísérleteztek, újfajta tealeveleket fedezve fel.
Érdekes tény: Kínában feltalált tea. Az ősi mitológia szerint azt Shen-apáca fedezte fel, egy ősi bölcs, aki nagyban hozzájárult az ország gyógyászatának és mezőgazdaságának fejlődéséhez. Lehet, hogy egy kitalált szereplő, mint például A mítoszok leírása alapján kígyótestének volt emberi feje.
A 9. században a tea készítéséhez használt kínai gyógynövények magokat Japánba vitték, ahol az ital gyorsan népszerűvé vált. A japánok az ünnepek alatt az asztalnál szolgálták fel, majd elkezdték szokásos iváshoz.
Más országokban a tea csak a 17. században jelent meg.A portugál, a brit és a holland vezette őt Európából Európába és Amerikába. A híres indiai ültetvények a 19. század második felében jelentkeztek. Körülbelül három évszázad alatt a tea elterjedt az egész világon, és az egyik legnépszerűbb ital lett.
A tea Oroszországban jelent meg a 17. században, ám saját termelésének hiánya miatt régóta drága termék. Csak az 1970-es években jelent meg az első ültetvény a Krasnodar területén.
Hogyan készítsünk teazacskókat?
Az ilyen típusú előkészítés meglehetősen egyszerű. A növények szárított leveleit, amelyekből a teát készítik, apró morzsákká vagy porrá aprítják, majd szűrőpapírra öntik. Tulajdonságai miatt a papír nem szakad el a vízben, hanem folyadékot enged át magán, amelynek következtében a sörfőzés zajlik.
Miután felfedezték maguknak a teát, az emberek gyorsan elkezdték azt speciálisan készített, korábban őrölt zsákokba rakni. Még akkor is észrevették, hogy így jobban főzhető.
Érdekes tény: Néhány ember papír helyett sima papírt használt, amely szintén jól átjut a vízen, de megőrzi az őrölt tealeveleket.
Most már sokféle tea készül táskákban. A múltban azonban ezt a módszert csak a zöld és a fekete fajtákra alkalmazták. Az idő múlásával az emberek bármilyen fajtát őröltek.
Miért gyorsabban főz a teazsák?
Bármely tárgy molekulákból áll, amelyek kölcsönösen vonzzák egymást és állandó mozgásban vannak.Minél erősebb a kötés közöttük, annál nehezebb a tárgy és minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a molekulák mozgásának amplitúdója. Ugyanez vonatkozik a folyadékokra.
A vízmolekulák folyamatosan mozognak és minden módon kölcsönhatásba lépnek a benne lévő tárgyakkal. Amikor a tealeveleket vízbe merítik, a molekulák bekerítik őket, és elkezdenek „bombázni”. Emiatt megkezdődik az oldódási folyamat, amelynek során apró tea-részecskék oszlanak el az egész térfogatban, és megtörténik a főzési folyamat.
Sőt, minél magasabb a víz hőmérséklete, annál aktívabban molekulái mozognak és gyorsabban terjesztik a tealeveleket az űrben. Ha hidegen vízben főz tea, az eljárás sokkal hosszabb lesz.
A teazsákok sokkal kisebbek, mint a levélteák, tehát nagyobb felületük van. Emiatt egy adott időszakban több ütközés történik, mint a nagy leveleknél. Ennek megfelelően a teát gyorsabban főzik.
A zsákokban levő tea gyorsabban főz, mint a levéltea, mivel a zúzott részecskék jobban kölcsönhatásba lépnek a mozgó forróvizes molekulákkal, mivel nagyobb felületük van. Minél erősebb a tea, őrlik, annál gyorsabban készül.