![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/1721/image_8rNb7t63Aywjm05b3tq2Tn.jpg)
Neon gáz. Az igényes mérnökök neonlámpákat találtak ki, és a 20. század 20-as éveiben a neonjelek meghódították az egész világot.
A neon valódi színe
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/1721/image_H7ppeNlo1U6e.jpg)
A neonra gondolva elképzelhetjük, hogy a boltok és éttermek nevei különböző színűek. Valójában a neon fényes, vörös - narancssárga fénnyel világít. Gazdag színválaszték érhető el azáltal, hogy a higanyt és a nátrium-gőzt bevezetik a gázlámpákba. Las Vegasban az utcák íves gázcsövekkel vannak világítva, amelyek felhívják a turistákat kaszinókra vagy Wayne Newton éneklésére.
Hogyan bányásznak a neon?
A neont a légkör tartalmazza, tehát abban a pillanatban talán belélegzel egy kis neont. Ne aggódjon, annyi liter neon van egy liter levegőben, hogy nem elegendő a popcorn-kukorica feltöltéséhez. A neon és a levegő leválasztásához a levegőt meg kell cseppfolyósítani. Csakúgy, mint a víz, amikor lehűléskor gőzről folyékony állapotra változik, a levegő folyadékká válik, amikor a hőmérséklet csökken. Csak vízzel ez történik 100 Celsius-fokon, és a neonnál, ha a hőmérséklet mínusz 246 fok - pontosan ez a neon forráspontja. A folyékony neont elválasztják a levegő többi alkotóelemétől. A cseppfolyósítás során neont nyernek nitrogén és hélium keverékében.
A keverék hőmérsékletének és nyomásának növelésével a vegyészek eltávolítják a nitrogént. A hélium eltávolítása az adszorpciónak nevezett eljárás alkalmazásával történik. Ebben az esetben a gázmolekulák lerakódnak a szilárd anyagokra.A neonmolekulák jobban tapadnak az aktív szén felületéhez, mint a héliummolekulák. Ezeknek a tulajdonságainak a felhasználásával elválasztható a keverék. Egy kilogramm neon eléréséhez 88 000 kilogramm levegőt kell feldolgoznia.
Miért világít a neon?
Ha önti hideg folyékony neont egy pohárba, láthatja, hogy átlátszó és színtelen - mindenesetre nincs utalás az élénkvörös színre. Akkor miért a reklámban a neon különböző színekben világít? A csövekbe pumpált neon milliárd és milliárd atomból áll. Mindegyik neonatom tíz elektronból áll keringve a mag körül. A neoncső mindkét vége elektromos áramkörhöz van csatlakoztatva.
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/1721/image_f9sx3AiPyyGzz5feo9GfN.jpg)
Amikor az áram be van kapcsolva, akkor a cső mentén halad át: az elektronok atomról atomra ugornak, amilyennek lennie kell, amikor az áram áthalad. A neon atomok ugyanúgy gerjesztik az elektronokkal való ütközés során, mint egy ember, akit durván benyomtak egy tömegben. A neon atomban levő elektronok nem hajlamosak a vagranciára, ezért gerjesztés után az atom megnyugszik és az elektron visszatér a helyére. Ennek eredményeként egy atom fény fotont bocsát ki. Ezen fotonok energiája a látható fény spektrumának vörös részén rejlik.
Egyéb gázok színei
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/1721/image_jJF8rgz4uzNRV5Eg.jpg)
Más gázok izgatva más színű fotonokat bocsátanak ki. Például a higanygőz, amely egy atomban 80 elektront tartalmaz, gerjesztéskor kék fényt bocsát ki. A kék és a vörös fény közötti különbség a fotonenergia különbsége. A higanyatom által kibocsátott fotonok nagyobb energiával rendelkeznek, mint a neonatomok fotonjai. Az autópálya világításához használt nátriumlámpák élénk sárga fényt bocsátanak ki. Fotonjai energiaigényesebbek, mint a vörös fény fotonjai, de kevésbé energiaigényesek, mint a kék fotonok.
Amikor egy elektromos áram neoncsövön áramlik át, egyes atomok gerjesztésre kerülnek (elektronokkal való ütközés esetén), míg mások normálisan nem működőképes állapotban maradnak. Aztán helyet cserélnek. Minden atom úgy néz ki, mint egy villódzó izzó: az egyik villog, majd a másik. Ennek eredményeként egy neoncsövet folyamatosan világítunk. Az áram kikapcsolásakor a neon a szokásos állapotába kerül, azaz színtelenné válik.