![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2362/image_v240bltHV16rerZ667y6r.jpg)
Képzelje el, hogy mentőautó vagy, és nagy sebességgel kell vezetnie egy autóval teli nagyváros utcáin. Képzelje el, hogy Ön egyike a járdán lévő tömegnek. Ön a kereszteződésen áll, és arra a pillanatra vár, amikor át tud lépni az utcán. De először ki kell hagynia a verseny mentőt.
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2362/image_k95Fyxg57Z30S27h2k5N1.jpg)
A sziréna ordítását már messziről hallják. De a furcsa dolog az, hogy minél közelebb halad egy piros keresztű autó, annál erősebb a sziréna hangja. Amikor az autó elindul, ugyanez megismétlődik, de fordítva. Ahogy az autó elmozdul, a sziréna hangja egyre alacsonyabbá válik, amíg teljesen el nem tűnik. Ugyanakkor a mentőautó nem észlel változásokat. Számára a hangminőség nem változik.
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2362/image_rcnfdpCUpcq56gwomtinke.jpg)
De egy külső megfigyelő meghallja, hogyan emelkedik a hangmagasság, és hogyan csökken a tónus a távolsággal. A hanghullámok ugyanúgy terjednek a levegőben, mint a tenger hullámai a víz felszínén.
Szóval mi történik valójában? Ki hallja jól? Vezető vagy gyalogos? Megváltozik-e a sziréna hangja? Mindkettőnek igaza van. Pontosabban, senki sem tévedett: mind a sofőr, mind a gyalogos pontosan azt hallja, amit hallani kell. Az észlelés különbsége a Doppler-effektusnak köszönhető. Amit hangként hallunk, az valójában a levegőben terjedő hullámok.
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2362/image_s4Erbv06xf.jpg)
A sziréna miatt a levegőmolekulák rezegnek. A hanghullámok ugyanúgy terjednek a levegőben, mint a tenger hullámai a víz felszínén.A hullám egy olyan ritka régió, amely később összenyomódási régióvá válik. A folyamatot egy másodperc alatt sokszor megismételjük, és elterjed. Ez a hanghullám. Minél közelebb vannak a hullámok azonos szakaszai egymáshoz, annál nagyobb a hang, azaz annál nagyobb a frekvenciája.
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2362/image_6uYLS17WpYfI.jpg)
Esetünkben, amikor a „gyors” hullám közeledik, a hanghullámok közelebb kerülnek egymáshoz a gyalogos számára, mert az autó és a hang sebessége összeadódik. Minél kisebb a távolság a hanghullámok között, annál nagyobb a frekvencia és annál magasabb a hanghang. A gép eltávolításával a hullámok közötti távolság egyre növekszik, vagyis a frekvencia fokozatosan csökken, és a hang egyre kisebb lesz. Az autóban lévő emberek és a hangforrás mozdulatlanok egymással szemben. Ezért nem változnak a tonalitás. Annak érdekében, hogy meghallja a tonalitás változásait, a hallgatónak és a hangforrásnak egymáshoz képest mozognia kell.
Doppler hatás nem csak a hanghullámoknál
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2362/image_84wGE57J4eshRzc7d.jpg)
Vegyünk példát könnyű hullámokra. Ha egy sárga lámpát telepítenek a mentősziréna helyett, akkor a megfigyelő felé közeledve a lámpa spektruma kék oldalra, és eltávolítva a pirosra változik. A körülvevő szokásos jelenségek esetén az elmozdulási arány viszonylag alacsony, tehát a fény spektrumában nem észlelünk változást. De ha a mentõ sebessége megközelítette a fénysebességet vagy ahhoz hasonló, akkor észrevehetjük a kívánt változásokat.
A frekvencia az a hullámcsere-szám, amely egy másodpercen belül áthaladt egy adott ponton. Minél magasabb a frekvencia, annál nagyobb a hang tonalitása vagy annál inkább kék lesz a fény.A járművezető ebben az esetben egy sárga fényt lát, amely folyamatosan esik az úton. De egy mozgó gép összenyomná a hullámokat önmagában, és a megfigyelők, akik mozdulatlanok voltak, miközben közeledett a fényforráshoz, látnák a fény spektrumának eltolódását a nagyfrekvenciás kék oldal felé. A jármű távolodásakor a megfigyelő észreveszi, hogy a zseblámpa színe kékről sárgare változik. Fokozatosan ez a szín pirosra vált, és eltűnik a láthatáron.