A Föld minden életének életképességét a napfény támogatja. Az emberiség évszázadok óta azon töprengett, vajon honnan jön a végtelen erő a világítótestben. Különösen érdekes, mi az oka egy ilyen ragyogásnak, és meddig tart?
Hamis feltételezések a napfényről
A tudósok évszázadok óta meg vannak győződve arról, hogy a nap nagyon sűrű, éghető anyagból áll és folyamatosan ég. De ismert, hogy egyetlen fém, kő vagy más anyag nem képes ezt végtelen időnként megtenni. A tűz egy nap elfogy.
A vörös csillag kora már régóta megállapításra került. Sok milliárd éven keresztül (jóval az első ember előtt) világít a bolygórendszer körül. A felület hőmérséklete önmagában 6000 fok. Világossá válik, hogy a "összetörni" nem lenne elég a mai napig. A földnek kellett égnie.
Más tudományos férfiak a folyamatos fény titkát keresték egy égi test végtelen ütközéseiben, amelynek meteoritjainak millióit vonzza. De ez az elmélet tévesnek bizonyult. Szigorú matematikai számítások szerint a meteoritok tömege jelentősen meghaladta a Nap tömegét több milliárd dolláros létezésű történelem alatt. Az ilyen bombázók megsemmisítették volna.
Érdekes tény: a Földtől a Napig tartó távolság átlagosan 150 millió km. A napfény 8,3 perc alatt képes legyőzni.
Volt változatok a napszemcsék túlzott vonzódásáról, ami a világító csillag térfogatának összenyomását okozta.De minden alkalommal új hibák merültek fel.
A fizikusok csak a múlt század elején fordultak a belső szerkezetre és annak jellemzőivel kapcsolatos folyamatokra.
A Nap összetétele és szerkezete
A nap egy forró gázgömb, több mint 1,3 millió alkalommal haladja meg a föld tömegét. A központ közepén van egy mag, amelynek hőmérséklete meghaladja az 150000 fokot. Atomerőműként szolgál. A felszíntől számos zónát különböztetünk meg: sugárzási átvitel, konvektív, fényszféra, kromoszféra, korona. A Nap összetétele tartalmazza:
- hidrogén (74%)
- hélium (25%)
- további 60 tétel (körülbelül 1%).
A nap ragyogása
A középső másodpercben könnyebb hidrogén ég, ami nehéz héliummá alakul. 1 héliummag kialakulásához 4 hidrogén összeolvadása szükséges. Ez a folyamat megegyezik egy atombomba reakciójával, csak lassabban. És ezt hőtermelési fúziónak nevezik.
Érdekes tény:másodpercenként 700 milliárd tonna hidrogén ég el a nap alatt.
Végül az égő anyag energiává válik. Ez utóbbi hő, elektromágneses impulzus és végül látható fény formájában terjed. Átlagosan 1 000 napelemes területről 62 000 kW lumineszcencia-teljesítmény keletkezik. Olyan sok, mint 5 millió izzó (100 watt) teljesítményén.
Érdekes tény: A Nap felületén a gravitáció 28-szor nagyobb, mint a Földön. Ha egy ember földön 70 kg súlyú, akkor a Napon 1960 kg súlyú.
A héliummagok kialakulása (proton-proton ciklus) idővel meghosszabbodik, a napszemcsék gyengesége miatt (sokáig visszatükrözik egymást, mielőtt összeolvadnának). Hihetetlenül nagy számuk hozzájárul a folyamat végtelenségéhez.Mellesleg, a fénynek sárga fénye van (ezt speciális felszerelések is megerősítik). A kozmikus rétegen keresztül törve a fehér emberek számára látható.
Mennyi ideig süt a nap?
A fizikusok azt remélik, hogy az "ősi Yaril" -nek elegendő hidrogéntartalma lesz még 5-6 milliárd évre. És a ciklus vége után a fehér törpe sorsa vár az égi testre (az ismerős homályosan ragyogó csillagok az égen). Egy ilyen eredmény a forgás gyorsulásának gyorsulásával jár a magzóna tengelye körül és a felületen.
Fokozatosan annyi hőt és energiát termel a központban, hogy a mag összehúzódása (és sűrűsödése) elkerülhetetlenné válik, valamint magának a testnek a teljes mérete is kibővül. A higanyt, a Vénust a piros óriás nyeli el, és lehetetlen mennyiségre növekszik. Az üzemanyagköltségek sebessége jelentősen növekszik.
Érdekes tény:A nap 4,5 milliárd éves. 5 milliárd év után vörös óriáscsillaggá válik és megolvad a Föld felszíne.
Idővel a hélium is kiég, és nehezebb alkotórészekké alakul. A külső héj elveszik, és a mag növekszik a Föld méreteihez. Ezután a fény végül lehűl.
A földi életnek arra a pillanatára meg kell változtatnia a létezés formáját vagy a területet. Remélhetőleg egyik élő sem fogja megtalálni ezt.