Az ébredés után sok ember jól emlékszik az álmokra. A tudósok elméleteket fogalmaztak meg arról, hogy az emberek miért feledik el az álmokat.

Népszerű elméletek

A Huffington Post amerikai internetes kiadvány azt javasolta, hogy az álmok elfelejtése evolúciós szempontból hasznos funkció. Tegyük fel, hogy ha egy ősi ember emlékezett rá, hogyan menekül el egy oroszlánból és felszáll egy szikláról, akkor minden bizonnyal megismételné a cselekedeteket a valóságban. Ennek eredményeként az álmokból származó tapasztalatok fizikai következményekhez vezetnek, mivel az emberek nem tudják, hogyan kell repülni.

Egy másik evolúcióval kapcsolatos elméletet Francis Crick, a DNS egyik felfedezője terjesztett elő. Azt állítja, hogy az alvás feladata az asszociációk agyának megtisztítása, amelyek eltömítik a memóriát. Ezért az álmokat szinte azonnal elfelejtik.

Érdekes tény: az élet eseményeit időrendben emlékezik meg, az ok és a következmény figyelembevételével. Az álmok nem egyértelműen helyezkednek el a térben és az időben, ezért rosszabb az elmebe helyezkedése.

Az álmokat elfelejtik, mivel a valós élet stresszes helyzetekkel és tapasztalatokkal teli. Az ébredés után sokan gondolkodnak azon dolgokról, amelyeket a nap folyamán meg kell tenni. Az ápolás az álmokat gyorsan oldódik fel, mivel a fontosabb gondolatok kitöltik az agyat.

Az emlékezés képességét befolyásolja a test térbeli orientációja. Az álmok fekvő helyzetben, nyugalomban merülnek fel. Amint egy személy kiszáll az ágyból, minden cselekedet és mozgás megszakítja az alvást, és elmenekíti az emlékeket.Ezért egy álom könnyebben reprodukálható a fejében fekve. Az ágyból való emelkedés után sok részlet törlődik.

Az agy munkája és az álmok emlékezése

A tudósok szerint biológiai szempontból az emberek az agy működésének sajátosságai miatt képesek elfelejteni az álmokat. Úgy vélik, hogy néhány polgár számára a parietális kéreg és az időleges kéreg közelében fekvő terület sokkal erősebben működik, mint mások. Ezt az elméletet egy kísérlet támasztotta alá, amelyben két embercsoport vett részt: azok, akik jól emlékeznek az álmokra, és azok, akik álmodnak, elmúltak a tudatból.

A kutatók az elektroencephalográfiával mérték az agyi aktivitást. Alvás közben az emberek bekapcsoltak egy nyugodt dallamot. A tudósok kimondták az alany nevét, és az agy válaszát rögzítették. Mindenkiben azonos volt. Az ébrenlét során ugyanaz a kísérlet más eredményeket adott. A névre adott válasz nagyobb volt azok között, akik emlékeznek álmaikra.

A tudósok bizonyos következtetésre jutottak. Megjegyezték, hogy az agylebeny aktivitása a parietális és az időbeli kéreg között szignifikánsan nagyobb azoknál, akik emlékeznek az álmokra. Ezeknek az embereknek könnyebb nagy mennyiségű információt tartani a fejükben éjjel. A memóriaproblémák közvetlenül kapcsolódnak a fent említett zóna alacsony aktivitásához.

Hogyan emlékszem egy álomra?

Az emberek tévesen gondolják, hogy nincsenek álmai, bár a probléma az emlékezés. A tudósok ajánlásokat fogalmaztak meg arról, hogyan ne felejtsük el az álmot.

Hasznos tippeket:

• Közvetlenül ébredés után görgessen át az álomon, és írja le egy jegyzetfüzetbe, telefonba.
• Tegyen kellemes dallamot az ébresztőórara, hogy az éles hangok ne vezessék el az alvást, és ne gerjesztik a testet.

Először emlékezzen az éjszaka tapasztalt érzelmekre, majd az eseményekre. Először engedje, hogy csak a töredékek jelenjenek meg a fejedben, és ne a teljes műveletsor. Fokozatosan könnyebben emlékezik meg az álmok, és nem fognak eltűnni a memóriából.

Az emberek több okból elfelejtik az álmokat. Éjjel az agy megtisztul a felesleges információktól, így az álmok nem rögzülnek a tudatban. Az emlékezés képessége a jövőbeni dolgok miatt aggódik. A hirtelen ébredés és az ágyból való kiszállás szintén kiszorítja az alvást. Tanulmányok kimutatták, hogy az álmokat befolyásolja a parietális-időbeli régió aktivitása. Az álmok minden emberről álmodnak, de nem mindenki emlékszik rájuk.