Nagy durranás. Különösen félelmetes, ha valaha nagyon nehéz kérdéseket tetted fel magadról az univerzummal kapcsolatban.
Például, ha az Univerzum minden, ami az, akkor hogyan kezdődött? És mi történt azelőtt? Ha a tér nem végtelen, akkor mi van rajta? És miről kell ezt valamit valójában elhelyezni? Hogyan lehet megérteni a "végtelenül" szót?
Ezeket a dolgokat nehéz megérteni. Sőt, amikor elkezdesz gondolkodni erre, valami félelmetes érzés valami fenséges - borzalmas - részét képezi. Az univerzummal kapcsolatos kérdések azonban az egyik legfontosabb kérdés, amelyet az emberiség feltett magának a történelem folyamán.
Mi volt az univerzum létezésének kezdete?
A legtöbb tudós meg van győződve arról, hogy az Univerzum létének kezdetét az anyag egy nagyszabású, nagy robbanás okozta, amely körülbelül 15 milliárd évvel ezelőtt történt. A legtöbb tudós évekig osztotta azt a hipotézist, miszerint a világegyetem kezdetét egy nagy robbanás tette, amelyet a tudósok viccelődve „Nagyrobbanásnak” neveztek. Véleményük szerint az összes anyag és az űr, amelyet galaxisok és csillagok milliárdjai és milliói képviselnek, 15 milliárd évvel ezelőtt beleférnek egy szűk térbe, amelynek mérete nem haladja meg a néhány mondatot ebben a mondatban.
Hogyan alakult ki az univerzum?
A tudósok úgy vélik, hogy 15 milliárd évvel ezelőtt ez a kis mennyiség felrobbant az atomoknál kisebb részecskékbe, és megalapozta az univerzum létezését.Kezdetben ez egy kis részecskékből álló köd volt. Később, amikor ezek a részecskék összekapcsolódtak, atomok képződtek. Az atomokból csillag galaxisok képződtek. A Big Bang óta az univerzum tovább bővül, mint egy léggömb.
Kétségek a Big Bang Theory-ról
Az utóbbi években azonban a világegyetem felépítését vizsgáló tudósok váratlan felfedezéseket tettek. Néhányan megkérdőjelezik a Big Bang elméletét. Mit tudsz csinálni, világunk nem mindig felel meg a vele kapcsolatos ötleteinknek.
Anyageloszlás a Nagyrobbanásban
Az egyik probléma az, hogy az anyag eloszlik az egész univerzumban. Amikor egy objektum felrobban, annak tartalma egyenletesen szétszóródik minden irányba. Más szavakkal: ha az anyagot kezdetben kis térfogatra tömörítették, majd felrobbantották, akkor az anyagot egyenletesen kellett volna elosztani az egész világegyetemben.
A valóság azonban nagyon különbözik a várttól. Nagyon egyenetlenül töltött világegyetemben élünk. Az űrbe nézve a tekintet különálló, egymástól távol lévő anyagcsomóknak tűnik. Hatalmas galaxisok vannak szétszórva itt-ott a világűrben. A galaxisok között az üres üresség hatalmas szakaszai húzódnak. Magasabb szinten a galaxisok klaszterekbe - klaszterekbe - és utóbb - mega klaszterekbe vannak csoportosítva. Bármennyire is, a tudósok még nem jutottak megállapodásra abban, hogy pontosan hogyan és miért alakultak ki az ilyen struktúrák. Ezen túlmenően egy újabb, még súlyosabb probléma merült fel a közelmúltban mindent illetően.
Érdekes tény: a Nagyrobbanás elmélete szerint: az univerzumot egyszer olyan nagyságrendűre állították össze, amely nem haladja meg a mondatban szereplő több szó méretét.
A galaxisok láncai
A legújabb technológiai fejlődés, többek között a magas Föld körüli pályára helyezett távcsövek felhasználásával a tudósok még rejtélyesebb struktúrákat fedezhetnek fel az űrben - hosszú galaxisláncokban. Ez egy újabb ellentmondás az anyagnak az univerzumban az egyenletes eloszlásának a nagy robbanás eredményeként elért egyenletes elméletében.
Ezeknek a rejtvényeknek a megoldására a tudósok megpróbálják módosítani a Nagyrobbanás elméletét, adaptálva azt új tényekhez. A legjobb módszer erre. A gravitációs erő miatt az anyag részei egymáshoz csoportosulnak, és felhalmozódnak, míg a kis csoportok mérete folyamatosan növekszik, hatalmas felhőket képezve, amelyek alakja egy rétegtorta. Rétegei hidrogén- és héliumgázokból állnak. A gravitáció hatására a felhők vonzódnak egymáshoz, és elsődleges csillagcsoportok - galaxisok - alakulnak ki. Ezután az egyes felhők-galaxisok vonzó erők hatására ismét klasztereket képeznek (galaxiscsoportok).
Fenntarthatósági elmélet
Egyes tudósok nem hagyták el teljesen a Big Bang elméletét. A teremtés korábbi elméleteinek újjáélesztésére törekszenek, mint például az Állandó Állam Elmélete. Ennek az elméletnek a fő posztulációja az, hogy a világegyetem mindig is volt és örökké marad. E modell szerint a Világegyetemnek még nem volt kezdete, és ennek sem lesz vége. Az idő múlásával az anyagot állandóan újjászületik, új csillag-galaxisokat képezve.