A Naprendszer legnagyobb bolygójának, a Jupiter gáz óriásnak hatalmas méretei és tömege meghaladja a rendszer összes többi bolygójának tömegének 2,47-szerese. Mivel a tengelye körüli viszonylag gyors forgás miatt egy fordulat körülbelül tíz Föld órát vesz igénybe, a Jupiter erőteljes magnetoszférikus hatást fejt ki egy meglehetősen nagy térre, amely a bolygó közvetlen közelében helyezkedik el.
A kaliforniai technológiai intézet Tom Nordheim vezetésével végzett tudományos kutatás a gáz óriás és az egyik műholda, Európa közötti kölcsönhatás fizikai folyamatainak hosszú távú vizsgálatára összpontosított.
Európa a tudomány szempontjából az egyik legérdekesebb tárgy, amely Jupiter közvetlen közelében található. A műhold elég nagy ahhoz, hogy megfigyeléseket lehessen végezni a Földről és az orbitális távcsövekből. A tudósok régóta megállapították, hogy Európában nincs saját légkörük.
A kutatók érdeklődése Európában annak köszönhető, hogy a spektrális elemzés a műholdas műhold belsejében folyékony víz jelenlétét jelentette a tárgy teljes értékének nyolc százalékánál. Az európai vízkészletek kilencven kilométerre mélyen belemennek a műholomba. A létesítmény összes vízmennyisége sokkal nagyobb, mint az óceánoké.A különbség az, hogy Európában a vízkészletek vastag jégrétegek alatt vannak rejtve.
A csillagászok és a biológusok nyilatkozata az életformák lehetséges létezéséről a vízben Európa jéghéja alatt súlyos. A tudósok modellezték a Jupiter és Európa közötti fizikai folyamatok kölcsönhatását, valamint a Nap radioaktív kozmikus sugárzásának a műholdakra gyakorolt hatását. Pozitív tény volt a tény, hogy az óriásbolygó az elektromágneses mezővel körülöleli az Európa körüli teret, jelentősen ellensúlyozva a saját magnetoszféra hiányát.
A pusztító kozmikus sugarak csak az óceán felső rétegeiben hatolnak be egy műholdas portálon, ezért a szerves élet nagy mélységben létezhet. Sőt, a Jupiter ártalmatlan részecskéinek és sugarainak áramlása kölcsönhatásba lép egy kozmikus napsugárzás erős áramával. A keresztreakciók eredményeként az energia semlegesül, amely negatív hatással van a biológiai szervezetekre, és a kapott vegyületek még az Európa vastag jégrétegén sem jutnak el.
A modellezési eredmények arra a következtetésre jutottak, hogy annak ellenére, hogy Európában nincs légkör, fennáll annak a lehetősége, hogy a jégrétegben bizonyos mennyiségű oxigén és egyéb vegyület jelenik meg, ami a biológiai organizmusok létfontosságú aktivitását idézi elő.
A begyűjtött adatok komoly oka annak, hogy az egész világközösség és a tudomány növelje a közeljövőben egy részletesebb Európa-kutatás tevékenységét.Az amerikai kutatók készek gyakorlati fejlesztéseket kínálni egy új bolygóközi szonda elindításához Európába, amely felszállhat a műholdas felületére és fúrhat néhány méter mély fúrást. Így a szerves élet nyomai nyerhetők a kérdéses űrtegység jéghéja alatt.