![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/1863/image_352TbfBlwm7mrtcoRQPnFq8B.jpg)
Mint tudod, az embernek az alvás különböző fázisai vannak, köztük gyors, lassú, paradox. A halakat megfigyelve azonban a tudósok rájöttek, hogy a fauna képviselői paradox módon álmodnak.
Az alvás minden szakaszát az agykéreg aktivitása jellemzi. Lassú alvás esetén az agy nyugszik, aktivitása csökken, ezzel együtt a test izmai ellazulnak, a pulzus pedig lelassul. Ez a nyugalmi állapot, amelyben a test pihen.
De egy paradox helyzetű álom majdnem analóg az agy és a szív aktivitásának fokozatos ébrenlétével. Ebben az időszakban a szemek és a szemhéjak gyorsan elmozdulnak, az a benyomás az, hogy valaki álomban gyorsan villog. A tudósok hajlamosak azt hinni, hogy az emberek ebben a szakaszban álmodnak. Hasonló alvási periódusok figyelhetők meg halakban, polipokban és legyekben.
Az ilyen fázisok fontosak lehetnek az élő szervezetek számára, mivel a fejlődés folyamatában évszázadok óta fennállnak. És mivel hány evolúciós lépés választja el ezeket az állatokat az emberektől, akkor biztosan elmondható, hogy egy ilyen álom nagy jelentőséggel bír.
A Stanfordi Egyetem idegtudós, Louis Leng kollégáival figyelte a zebrahal sütési álmát. Az agyi élet során a fehérjevegyületek fényének köszönhetően a tudósok mikroszkóp segítségével képesek voltak nyomon követni az idegsejtek munkáját. Ezeknek a halaknak a sült sütőt azért választották, mert fejlődésüknek ebben a szakaszában szinte átlátszóak, és a szerves folyadékok mozgása könnyen látható és rögzíthető.
A fázisokat gyógyszerek hozzáadásával a vízhez adták, amelyeket emlősökben lassú vagy paradox módon alvás kiváltására használtak. Igaz, a tudósok egyszerűbb kiutat találtak. Egyszerűen nem engedték, hogy a sült álma elalszik, arra késztette őket, hogy ébren maradjanak és mozogjanak, és amikor a halak kimerültek, mikroszkóp alatt mozgatták őket. A fáradt sütemény azonnal elaludt, miközben nyugalmi állapotba került, és a tudósok megfigyelhetik az alvás fázisának alakulását és rögzíthetik azokat instrumentális módon.
Ezek a megfigyelések tette lehetővé az agy eltérő viselkedésének elkülönítését a halakban. Legalább két feltételt feljegyeztek. Erről a biológusok egy cikket írtak a "Természet" ("Természet") folyóiratban.
A halakban az alvás első szakasza az ember lassú alvására hasonlított. A idegsejteket ebben az időben csak időszakosan jellemezte aktivitás. Az alvás paradox részét az egész agy aktivitása jellemezte. Igaz, a tudósok ezeket a fázisokat más néven adják. Ennek ellenére az emberi agy és a halak különböznek egymástól, így a halakban az emberben megfigyelt paradox módon alvás sok más jele nem figyelhető meg.