A föld mélyén rejtett titkok különféle módon fedhetők fel. Itt van a legegyszerűbb: a tudósok ásnak és fúrnak a földre, és sziklamintákat vesznek annak mélységéből, de így csak 8 kilométernél mélyebbre lehet eljutni, vagyis anélkül, hogy a köpenyt is elérnék. Még nem hoztak létre ilyen fúróberendezést, amellyel meg lehetne ellenállni a magas nyomásnak, nem is beszélve ezer Celsius-fokos hőmérsékletről.
Hogyan lehet meghatározni, hogy mely rétegekből áll a Föld belseje?
Egy másik módszer a sokk- és sokkhullámok rögzítése a Földön földrengések során szeizmográfok (eszközök, amelyek ilyen sokkokat és hullámokat rögzítenek) segítségével. A szeizmográfok a hullámok minden irányba mozognak bolygónk bélén keresztül.
A szeizmikus hullám alakja attól függ, hogy áthaladt-e a Föld megolvadt forró magján vagy a szilárd kőzeten. A hullámforma lehetővé teszi a tudósok számára, hogy eldöntsék, mely rétegekből áll a Föld belső tere.
Bolygónk szerkezetének modellezése
Végül a tudósok laboratóriumokban próbálják szimulálni bolygónk szerkezetét. A speciálisan gyártott eszközök nagy nyomás alatt préselik a köveket, miközben nagyon magas hőmérsékleten hevítik őket. Ugyanakkor a műszerek rögzítik a vizsgált kőzetek tulajdonságainak változásait.