Az amerikai tudósok úgy találták, hogy az ételek egyetemes emésztése hozzájárul a túléléshez nehéz természetes körülmények között, komplex viselkedési reakciók szintjén.

Az agy működéséhez jelentős források szükségesek. Ennek köszönhetően a testület egyedülálló lehetőséget kap a nehéz életkörülményekhez való alkalmazkodáshoz. Amikor egyes lények nem csak elpusztulnak, hanem teljesen el is halnak, mások nemcsak lehetőséget kapnak a nehéz életkörülményekhez való alkalmazkodásra, hanem a fejlődésre is. Vannak olyan élőlények, amelyeknek a túléléshez nem kell összetett agyi tevékenységet igénybe venni.

A washingtoni egyetem (St. Louis) tudósai több mint 2000 tollas alfajt használták fel a kutatáshoz. Ennek köszönhetően sikerült megállapítaniuk egy alternatív stratégiát, amely a madarak testmérete és a túlélési képesség kapcsolatán alapul.

A biológusokról kimutatták, hogy tollas, alacsony súlyú és rövid testű állatok viselkedési mechanizmusok alkalmazásával. Teljes mértékben adaptálják viselkedésüket olyan új források keresésére, amelyek lehetővé teszik számukra a túlélést. Az ilyen madarak szürkeállománya többszöröse, mint a nagy súlyú és hosszú testű madaraknak.

A hatalmas madarak reményeiket hosszú vastagbélre helyezik, amely képes nagy mennyiségű, eltérő eredetű étel emésztésére. Ugyanilyen fontos az a tény, hogy ez lehetővé teszi a madaraknak, hogy erős és egészséges utódokat nyújtsanak.

A tudósok azt is bebizonyították, hogy nehéz éghajlati körülmények között a tollas madarak, amelyeknek a test és az agy mérete átlagos, elpusztulnak vagy új lakóhelyekre vándorolnak. Az Antarktisz és az Északi-sarkvidék területén élő élőlények olyan személyeknek bizonyultak, akik messze haladtak az emésztési folyamat és a viselkedési reakciók bonyolításában.