Az amerikai tudósok csapata, minden modern kutatási módszer alkalmazásával, tisztázta a Hubble érték értékét. Így rájött, hogy az Univerzum nem terjed el olyan gyorsan, mint ahogyan azt tervezték.
A múlt század elején Edwin Hubble amerikai tudós javaslatot tett a kozmosz kibővítésének koncepciójára. Ő volt az első a világon, aki arra a következtetésre jutott, hogy sok galaxisból áll, és hogy a távolság növekszik közöttük. A csillagász későbbi számításai azt mutatták, hogy a galaxisok eltávolításának sebessége arányos a távolsággal. Ez azt is jelenti, hogy gyorsabban kell bővülniük.
Kezdetben a tágulást megkaptuk - 500 km / s, a megaparszekben megadott távolság alapján, azaz 3,26 millió fényév, vagy elképzelhetetlen 30 kvintillkilométer (egy kvintillon egy 18 nullával rendelkező egység). Érdekes módon a galaxis, amely két megaparsec-től fekszik a bolygónktól, kétszer gyorsabban bővül, mint a galaxis, egy megaparsec távolságra távolítva.
A csillagászok különféle berendezéseket használnak, amelyek lehetővé teszik a Hubble metrikájának frissítését. A világűrnek a mai napig terjedő sebességének legmegbízhatóbb értéke másodpercenként 74 kilométer / millió elem.
A Planck Űrmegfigyelőközpontban használt szupernóva járművek megváltoztatta a csillagászati megfigyelések pontosságát és finomította ezt az állandó értéket.Több mint 7-szer különbözik a kezdeti mutatótól. A modern megfigyelések szerint ez másodpercenként 67,5 kilométer / megaparsec.
Ezt lehetővé tette a Fermi-távcső kozmikus gammájából származó legfrissebb információk összehasonlítása. Megmutatta a csillagok által kibocsátott sugárzás csillapítását. Ennek az értéknek a változása okozta a tárgyak eltávolításának sebességének felülvizsgálatát az univerzumban.
Figyelemre méltó, hogy a gamma-sugarakat minden csillag bocsátja ki, de különösen aktívan a kvazárok. Ezek a világegyetem megfigyelt részének legfényesebb tárgyai. Szerkezeti jellemzőik: ez a galaxis aktív magja a fejlődés kezdeti szakaszában, ahol egy hatalmas fekete lyuk elnyeli az azt körülvevő anyagot. Ennek eredményeként a kvazár szó szerint egy hatalmas mennyiségű gamma-sugárzást bocsát ki ki.
Amikor ezek a sugarak elérték a bolygónkat, kölcsönhatásba lépnek a Napból származó fotonokkal. Az ütközés sebessége a gammasugár által megtett távolságtól függ. Ez az érték attól függ, hogy milyen sebességgel terjednek az univerzumban lévő galaxisok. Matematikai számítások segítségével a tudósok meg tudták deríteni a Hubble-állandó frissített értékét.
Valószínű, hogy a csillagászati kutatási módszerek fejlődésével a jövőben a tudósok még nagyobb pontosságot fognak elérni a Hubble-állandó kiszámításakor. De még a frissített sebesség is lenyűgözőnek tűnik számunkra, a Föld lakosai számára. A csillagászat jövőbeli fejlődése elősegíti a világegyetem születésének titkainak feltárását.