![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/1915/image_74ScoE20lMPackj.jpg)
A meglévő standard modell feltételezi, hogy kvarkok vannak - alapvető részecskék töltéssel és szabad állapotban hiányoznak. Valószínűleg nem csak a csillagok, hanem a bolygók is rendelkeznek ilyen anyaggal. Az ilyen részecskéket gyorsítók segítségével detektálják.
Furcsa kvarkok normál körülmények között nem létezhetnek sokáig. Hosszabb élettartamú bomlástermékekké alakulnak. A standard modell szerint ezeket a kvarcokat csak úgy lehet stabilizálni, ha a neutroncsillagokmagjában növelik a gravitációt (legfeljebb 20 km sugarajú égi testek, amelyek elsősorban egy neutronmagból és egy vékony atommagokból és elektronokból állnak).
Ilyen erős gravitáció mellett szinte az összes elemi részecske bomlik, ideértve a neutronok a különféle kvarkokhoz. Magas nyomás és gravitáció hatására fokozatosan furcsakká válnak. Így alakul ki a furcsa anyag.
A modellek azt mutatják, hogy az ilyen anyag nemcsak sűrű lehet, hanem stabil is. Ha egy közönséges anyag kölcsönhatásba lép vele, akkor kvarkká alakul. Ezen az alapon feltételezik, hogy a kvarkokból származó csillagok létezhetnek. Igaz, hogy sem kísérletileg, sem műszeresen nem sikerült megerősíteni az ilyen tárgyak létezését és "furcsa" tulajdonságait.
A Nanjingi Egyetemen Jin-Jun Geng vezette kínai csillagászok az úgynevezett furcsa bolygók létezésére utalnak. Hipotetikusan csak furcsa anyagból állhatnak. Szerintük az ilyen tárgyakat sokkal könnyebb megtalálni, mint a "furcsa" csillagokat. A kutatási eredményekről szóló cikket közzétették az Astrophysical Journal-ban.
A furcsa kvarc jellegű bolygóknak különbözniük kell a többi égitesttől. Sűrűségüknek tíz vagy trillió gramm / 1 cm3-ig kell elérnie. Ezért továbbra is fennállnak, még akkor is, ha hihetetlenül közel állnak anyasztárhoz, szintén furcsa anyagból.
Kutatásaik eredményei és feltételezéseik alapján a kínai asztrofizikusok megkezdték az ilyen egzotikus bolygók keresését. Lehet, hogy 4 ilyen objektum van. 2 közülük neutron jellegű pulzátorok közelében található. Olyan kicsi a távolság, hogy egy második, nem kevésbé érdekes kérdés felmerül: hogyan léteznek bolygók anélkül, hogy egy ilyen hatalmas vonzóerõ elpusztítaná őket. A második két csillag elméletileg lehet tovább.
A csillagászok elkezdték észlelni a gravitációs hullámokat, amelyek csak a neutronokból álló csillagok összeolvadásának következményeként merülnek fel. Lehet, hogy hamarosan újabb, nem kevésbé érdekes jelzést kaphat. Úgy tűnik, hogy egy furcsa bolygó esik egy csillagra, amely ugyanolyan anyagot tartalmaz.