![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2397/image_xytYQlTDi3E0wMQtIW5nitGx.jpg)
Teljes mértékben függünk a csillagunktól - a Napotól. Ha nem lenne Nap, nem lenne élet.
Mi jött a nap előtt? Hogyan alakult ki?
Öt milliárd évvel ezelőtt nem volt sem a Nap, sem a körülvevő kilenc bolygó.
A testünket alkotó atomok csillagközi térben repültek gáz- és porfelhőkben. A tudósok szerint ez a fõleg hidrogénbõl álló gázfelhõ a tengelye körül forgott. Minél inkább a felhő gyűjtötte a port és a gázt, annál csökken, azaz csökken.
A felhő összehúzódását okozó erő a gravitációs erő. A felhőn belül a részecskék vonzódnak a részecskékhez, összekapcsolódva. Fokozatosan a felhő kezdett szinkronban forogni minden részével egyidejűleg.
Érdekes tény: a Nap által kibocsátott fény erőssége megegyezik a 4 trillió izzó fényének teljesítményével.
Napképződés példa
Hogy bemutassuk, hogyan történt ez, William Hartmann csillagász egy egyszerű kísérletet javasolt. Rázza meg egy csésze kávét. A csészében lévő folyadék véletlenszerűen mozog. Ha egy csepp tejet csepp a csészébe, a kávé részecskék egy irányba forognak. Valami hasonló. Volt egy olyan felhő is, amelyben apránként a részecskék véletlenszerű mozgását helyettesítette a rendezett szinkron forgás, azaz a felhő teljes irányban elfordult egy irányba.
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2397/image_jr7YIpZ6oAl5.jpg)
A tudósok drámai csavarral egészítették ki ezt a történetet. Úgy vélik, hogy amikor egy felhő képződött közelében, egy csillag robbant fel. Ugyanakkor az erőteljes anyagáramok szétszóródtak különböző irányokba. Ennek az anyagnak egy része keveredik a naprendszerünk gáz-por felhőjével. Ez a felhő még gyorsabb tömörítéséhez vezetett.
Minél többet a felhő összehúzódott, annál gyorsabban elforgatott, mint egy korcsolyázó, aki forgatás közben a kezét a testéhez nyomja (és gyorsabban is elkezdi forogni). Minél gyorsabban fordult a felhő, annál inkább alakja változott. A központban a felhő domborúbb lett, mivel egyre több anyag halmozódott fel ott. A felhő perifériája sima maradt. Hamarosan a felhő alakja hasonlított egy pizza alakjára, amelynek középen labdája volt. Igen, ezt a labdát, jól gondoltad, ott volt a gyermekünk - a Nap. A gáz felhalmozódása a "pizza" közepén meghaladta a teljes Naprendszer modern méretét. A tudósok az újszülött Napot protostárnak nevezik.
Hogyan fordult a nap egy gázgolyóból csillagmá?
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2397/image_dxDa1zIQvcS6rICarbkbzMgG.jpg)
Ez nagyon, nagyon lassan, évezredeken át történt, miközben a protostár és az azt körülvevő felhő gravitációs erők hatására tovább zsugorodott. A felhőt alkotó atomok ütköznek és hőt termelnek. A felhő hőmérséklete nőtt, különösen egy sűrűbb központban, ahol az atomaütések gyakorisága magasabb volt. A protostárban a gáz izzásba kezdett. A felmerülő Nap bélében a hőmérséklet fokozatosan millió fokra emelkedett.
Ilyen elképzelhetetlenül magas hőmérsékleten és ugyanolyan magas nyomáson valami új történt a préselt és egymáshoz nyomott atomokhoz. A hidrogénatomok összekezdenek egymással, hélium atomokat képezve. Minden alkalommal, amikor a hidrogént héliummá alakították, kis mennyiségű energia szabadult fel - hő és fény. Mivel ez a folyamat mindenütt zajlott a nap magjában, ez az energia elárasztotta a teljes Naprendszert. A nap olyanra fordult, mint egy hatalmas elektromos lámpa. Ettől a pillanattól kezdve a Nap élő csillag lett, ugyanúgy, mint az éjszakai égbolton.
A nap magfúziója
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2397/image_kfluPGA8ahth5lry.jpg)
A nap energiát termel az atomfúziónak nevezett folyamat során. A nukleáris fúzió irányított robbanás a nap közepén, ahol a hőmérséklet 15 és 22 millió Celsius fok között van. A Nap szélében másodpercenként négymillió tonna hidrogént konvertálnak héliummá.A kibocsátott fényáram teljesítménye megegyezik a 4 trillió izzó teljesítményével.
Érdekes tény: amikor a nap fiatal volt, 20-szor nagyobb és százszor fényesebb volt, mint most.
Mi fog történni a következő nappal?
Érdemes emlékeztetni arra, hogy a nap hidrogéntartalma korlátozott. Az idő múlásával megváltozott a világítótest összetétele. Ha története elején a Nap 75% hidrogént és 25% héliumot tartalmazott, most a hidrogéntartalom 35% -ra esett vissza. Amint kitaláltad, eljön egy pillanat, amikor a hidrogén eltűnik a csillag béljében. Mint minden üzemanyag, a végén a hidrogén kimerül. Nincs sehol új hidrogént vinni a Napba. A csillag magja most héliumból áll. A magot vékony hidrogénhéj veszi körül. A héj hidrogéne továbbra is héliummá alakul, de a csillag már lépett be a hanyatlás sorrendjébe.
Mikor nem süt a nap?
Mint az emberek, a csillagok születnek, öregsznek és meghalnak. 4,6 milliárd éves korában a Nap középkorú csillag. A tudósok úgy vélik, hogy a nap körülbelül 5-6 milliárd évig él. Ahogy öregszik, a hidrogén fokozatosan eltűnik a napenergiából. A magfúziós folyamat közelebb kerül a felszíni rétegekhez. Előbb vagy utóbb azonban a hidrogénatomok magjából a héliummagok szintézisének folyamata leáll. A hélium magja kissé csökken, és megkezdődik egy új folyamat - a hélium magfúziója.
A milliárd évvel ezelőtt szintetizált hélium zsugorodni fog, hélium atomjai összekapcsolódnak, amíg végül szénatomok szintetizálódnak belőlük. A nap továbbra is ragyog. De hidegebbé válik és nagyobb lesz. A Nap felszíni hőmérséklete 5500 Celsius fok-tól a jelenlegihez képest 3200 Celsius-fokra csökken. A nagyobb és hidegebb nap vörös fényt bocsát ki. Az ilyen öregedő csillagokat vörös óriásoknak hívjuk.
Érdekes: a jövőben a Nap mennyisége növekszik, és felszívja a higanyt és a Vénust.
A nap megduzzad, amíg el nem szívja a Merkúrot és a Vénust. Amikor a Nap felszíne megközelíti a Földet, akkor a hőmérséklete jelentősen emelkedik. Az óceánok felforrnak. És a Föld sziklás, száraz, élettelen bolygóvá válik, mint a jelenlegi Merkúr. Akkor nyilvánvalóan az embereknek megfelelőbb élőhelyet kell keresniük.
Amikor az összes hélium kimerül, megkezdődik a szénatomokat magában foglaló fúzió. A magfúzió azonban nem tarthat örökké. A nap fokozatosan elveszíti az űrben szétszóródó gázhéja maradványait, és csak a meleg napenergia marad meg. A vörös óriásból a Nap fehér törpévé válik, ráncosodik, valószínűleg a Föld méretére. A fehér törpe egy nagyon sűrű kozmikus test, egy teáskanál fehér törpe anyag kb. Milliókkal később a fehér törpe, az egykori Nap, lehűl, és egy csomó sötét, hideg hamuvá válik. A nap fekete törpe lesz.
A Napnál nagyobb csillagok furcsább módon fejezik be az életutazásukat. Miután a hidrogén- és héliumkészletek kimerültek, megkezdődnek az oxigén szintézisének folyamata a szénatomok magjából. Amikor a csillag magja tisztán oxigénné válik, megkezdődik a neon szintézise az oxigénmagjaiból. Más elemeket neonból szintetizálnak. Végül a vas atomokat olyan elemekből szintetizálják, mint például a szilícium. Az idő múlásával a csillag vasmaga zsugorodik, és itt hatalmas robbanás történhet. Egy felrobbantott csillag, úgynevezett szupernóva, teljes tartalmát a világűrbe bocsátja.
Fekete lyuk és a csillagok
![](http://nationalgreenhighway.org/img/kipm-2020/2397/image_a3GLqSvmuknHFhU32.jpg)
Még hatalmasabb csillagok egy fekete lyukba zsugorodhatnak. Egy fekete lyukban a gravitációs erő olyan nagy, hogy még a fénysugár sem juthat le a felületéről. A fekete lyuk olyan, mint egy pezsgőfürdő, amely bármilyen, az útjába kerülő anyagot szop. Ebben az esetben a fekete lyuk nő.Egyes tudósok úgy vélik, hogy a fekete lyukak más univerzumok kapujaként szolgálnak, vagy a fekete lyukak rövid szavakkal is felhasználhatók az Univerzumunkon átutazáshoz. Tehát, bár a csillagok haldoklik, némelyikük új, furcsa és csodálatos űrobjektumként újjászületik.